Sziasztok!:)
El sem hiszem, hogy van 10 feliratkozó és több, mint 2400 oldal megtekintés!! *.*
Eljött a 17-dik fejezet is.
Figyelem +18-as rész, mindenki csak saját felelősségére olvassa!
Puszi :*
 |
| Kellesz nekem minden áron, hisz rólad szól minden álmom. ♡♡♡ |
- Nincs kedved bejönni? Nem akarok egyedül lenni.
- Biztos, hogy ezt akarod? – fürkészte a tekintetemet.
- Légy szíves. – mosolyogtam rá.
Mindketten kiszálltunk a kocsiból és bementünk a házba.
Sötétség volt, így a falon tapogatóztam míg meg nem találtam a villany
kapcsolót. Miután világosság lett, az előszobában levettük a cipőnket és a
kabátunkat. Mivel a helyiség nem volt valami nagy, így egymással
szembekerültünk Nathan-nel, amikor jobbra léptem, hogy elférjek mellette ő is
jobbra lépett, mármint az én szemszögemből nézve jobbra. Mikor balra akartam lépni, hogy megkerüljem és a nappaliba
vegyem az irányt ő is balra lépett.
- Nathan! Ne szórakozz! – nevettem fel.
- Na jól van! Menj csak! – ő is felnevetett, majd félre állt az útból,
de csak annyira, hogy épphogy elférjek mellette.
Testünk összesimult, miközben egyfolytában egymást szemébe néztünk.
Mikor már elmentem mellette megragadta a kezemet és visszahúzott magához.
- April. – suttogta ajkamra, mialatt az arcomba lógó kósza hajtincset
félre simította.
- Nathan! – döntöttem a homlokomat az övének. – Csókolj meg! –
könyörögtem, mert már nem bírtam tovább ellenállni a kísértésnek.
- Nem szabad. – lehunyta a szemét és elhúzódott tőlem. – Nem akarlak se
megbántani, se kihasználni.
- Tudom, hogy szeretsz és azt is tudom, hogy ugyan annyira vágysz rám,
mint én rád. – mentem közelebb hozzá. – Kérlek.
Látszott rajta, hogy kíván engem, de nem akarja ezt csinálni, bár
mennyire is szeretné. Ökölbe szorította a kezét, ez által a bicepszén az izmok
kidudorodtak. Percekig álltunk így egymás előtt.
- Nem bírom tovább! – közelebb jött és megcsókolt.
Szája lélegzetelállító csókok sorozatával tapadt az enyémre,
nyelvével ízlelte a számat, mintha kóstolni akarná. Átkaroltam fejét, még
jobban magamhoz húztam és vadul visszacsókoltam. Karom megfeszült a nyakán,
melleimen éreztem Nathan izmos mellkasát.
- Olyan szép vagy! – suttogta. – Olyan bájos. Minden csodálatos rajtad,
a bőröd, a hajad, a szemed, a szád… - megsimogatta a számat, aztán gyorsan
visszatapasztotta rá ajkait.
Nathan egyre feljebb és feljebb húzta a pólómat, míg le nem vette
rólam. Én sem maradtam tétlen. Kezem becsúszott az ingje alá, finoman végig
karmoltam felsőtestét, majd lefelé kalandoztam a nadrágjához. Felnyögött, miközben levette rólam a melltartót. Nyelve fürgén táncolt
melleimen, miközben majd’ megőrültem a vágytól. Szinte eszünket vesztve téptük
le egymásról a ruhákat és hajítottuk le a nappaliba vezető útig. Nathan
meztelen teste ragyogott a lámpafényben, amely minden izmot kirajzolt. Kezem
hevesen simított végig a széles vállán és hátán. Mindenütt egyszerre szerettem
volna megérinteni. Közben keze megállás nélkül kalandozott rajtam, megkeresve
minden olyan pontot, ahol örömet tud nekem okozni. A nappali heverőjére
leborultunk. Nathan alatt hívogatóan emeltem meg a csípőmet.
- Úristen, mennyire kívánlak. – nyögte. – Még közelebb akarok lenni.
Benne maradni, imádni, védeni minden erőmmel.
- Igen. – suttogtam. – Igen.
Nathan óvatosan hatolt belém, s közben hosszan, keményen csókolt, aztán
szenvedélyünk még jobban felizzott, és mozdulataink egyre erőteljesebbek és
mélyebbek lettek. Mintha lángoltunk volna. Nath belemarkolt a párnán szétterülő
barna hajzuhatagba, hüvelyujjával félresimított egy tincset az arcomból.
Szemébe szenvedély lángolt, miközben bőrünk súrolta egymást. Csípőmet
felemeltem, hogy még jobban befogadhassam férfiasságát. Dühödt vágy segítette
kölcsönös izgalmunkat, vágy, hogy áttörjünk minden korlátot ma este… A gyönyörű
pillanat után hosszasan feküdtem Nathan karjaiba és hallgattam lassuló
szívverését.
- Jól vagy? – kérdezte lágyan.
- Tökéletesen. – sóhajtottam elégedetten.
- Ígérd meg, hogy mindent megteszel, hogy így is maradjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése