Sziasztok!
Jelenleg úszok a boldogságban!!!
Ezen a héten kaptam két díjat, aminek nagyon nagyon örültem.
A feliratkozók száma is növekedett.
Itt lenne egy újabb rész: Nem igazán +18-as rész, de mindenki a maga felelősségére olvassa!!!
- Gyere ide! – mondta halkan Niall és megveregette maga mellett a
párnát.
April valahol a lelke mélyén tudta, hogy ezt az invitálást vissza
kellene utasítania, de képtelen volt engedelmeskedni ennek a halk,
figyelmeztető hangnak. Leült a fiú mellé, a combjuk összeért és még mindig nem
néztek egymás szemébe.
Niall az asztalra tette a csészéjét, kivette April-ét a kezéből és
magáé mellé helyezte. Átkarolta a lányt és magához húzta. Ő szorosan
hozzásimult és édes, varázsos illata elbűvölte a férfit. Jó volt így lenni
vele. Niall lehajolt és gyengéden megcsókolta a lány homlokát. A viszontagságok
után, amelyek mostani együttlétüket megelőzték, mennyei boldogságnak tetszett
itt ülnie, karjában tartania a lányt és minden egyébről megfeledkezni a
világon.
Amikor a fiú testének melege körülvette, a lány felsóhajtott. Itt béke
volt, védettség, biztonság; amikor azonban a fiú keze akár véletlenül, akár
akarattal megérintette a mellét, tudta, hogy jelen van a szenvedély, az izgalom
és a vágy is.
- Jaj Niall, ez egyáltalán nem jó ötlet. – mondta, és eszébe jutott,
amikor legutóbb pontosan ugyanezen a kanapén, itt a tűz előtt ölelkeztek.
Nem akart harcolni ellene, szeretni akarta a fiút… és ez talán
veszélyesebb lehet, mint a küzdelem.
Niall érezte, hogy a lányban feltámad az ellenállás és csillapítóan
végigsimította a karját, a vállát, végig a hátát.
- Ssss! – suttogta. – Jól van. Nem teszek semmit, amit te nem akarsz.
Csak szeretnélek a karomban tartani.
Maga is megdöbbent, amikor rájött: az igazságot mondja. Akarta a karjaiban
tartani, kényeztetni a lányt, messze űzni minden gondjától. Ebben a pillanatban
csak magából akart adni, felkínált bármit, amire a másiknak szüksége van.
Érezte, hogy April megadja magát, és az ölébe emelte őt. Tekintettel a
kettőjük közti magasságkülönbségre, ez határozottan kényelmesebb volt, mint
lehajolni hozzá, hogy egy szintben legyen az arcuk. Ezen kívül a szőke srácnak
örömöt okozott, hogy a karjaiban dajkálja, élvezte a közelségét, azt, hogy érzi
a lány szívverését a karján. Amikor az a vállára hajtotta a fejét és becsukta a
szemét, a fiú elégedetten, boldogan felsóhajtott.
Hosszú ideig ültek így, egymást átölelve a kandalló előtt. Hallották
egy közeledő vihar távoli mennydörgését, de egyiküket sem riasztotta meg.
Legyőzhetetlennek érezték magukat. Semmi sem ártott neki, ma este semmi sem
rombolhatta le meghitt fészküket.
April ujjai masszírozni kezdték a fiú tarkóját és simogatták vállait.
Ugyanakkor Niall hosszú, karcsú ujjai cirógatni kezdték a lány hátát, aztán
oldalról végigsimogatták a melleit, a dereka ívét, kerek csípőjét, aztán
combjait.
Csendben, alattomosan feltámadt bennük a hév. April Niall-höz dörzsölte
a felsőtestét, dorombolt, mint egy macska, nyögdécselt, gyönyörűségében.
Ugyanakkor, ahogy az ölében ült, combján érezte: a férfiban is felágaskodik a
vágy. Élvezte ezt.
Amikor April fészkelődni kezdett, Niall lélegzete elakadt. Kezei
megragadták a lány combjait, és segítettek neki még jobban odafészkelni magát.
- Ó! – suttogta Niall. – Esküszöm, fékezni akartam magam, de ha
folytatod ezt, semmiért sem tehetsz felelőssé.
- Azt akarod, hogy abbahagyjam? – mormolta April, s közben lány, becéző
csókok sorozatát helyezte el a fiú erős állkapcsán.
– Soha, ha egy millió évig élek is. – biztatta Niall April-t.
Gyengéd két keze közé fogta April fejét és a száját kereste. Nyelve
körbesiklott a lány száján, becézte és ízlelgette ki-be cikázott ajkai közt.
April őrjítőnek érezte Niall önfegyelmét. Kinyitotta a száját, de Niall
még mindig visszatartotta magát, nem fogadta el az invitálást. Ehelyett
továbbra is tantaluszi kínokat okozott a lánynak a szájával és a kezeivel.
April végül a két keze közé fogta Niall fejét, és habozás nélkül a
szájába kényszerítette a nyelvét, végre megérezve annak igazi ízét. Niall
lángra lobbant, az érzés robbanásszerűen kerítette hatalmába. Szorosan
megragadta April csípőjét, és körkörösen mozgatni kezdte magán. Amikor már alig
bírta elviselni a gyönyört, lelassította a lány mozgását, szorosan átölelte,
szinte kényszerítette, hogy teste ráolvadjon az ő kemény, erős testére.
Amikor ajkaik elváltak, hogy levegőt vegyenek, Niall visszahúzódott, és
a lány szenvedélytől lángoló szemébe nézett.
- April. – mondta rekedten. – Akarlak!
- Tudom. Én is akarlak Nathan!
Felriadtam. Ez csak egy álom volt! Nyugi April! Ez csak egy álom.
Biztattam magam, mikor felébredtem az álmomból. Képtelenség, hogy az álom
elején Niall-lel voltam, de amikor kimondtam, hogy én is akarom vele a
dolgokat, akkor meg Niall helyett Nathan tűnt fel és az ő nevét is mondtam ki
abban a pillanatban…
Nem tudom meddig ültem az ágyban és a hajamba túrva támasztottam a
fejemet. Mért pont ő? Mért pont Nathan? Ez nem lehet igaz.
Nagyokat lélegeztem és a szívem is gyorsabban vert, mikor
visszagondoltam az álmomra. Mért nem tudom egyszerűen kiverni a fejemből
Nathan-t? Túl sok mindent ártott nekem, hogy róla álmodozzak. Kezdek
elbizonytalanodni az érzelmeimben… Ha Nathan nem jelent számomra semmit, akkor
mért gondolok rá minden nap? Tényleg igaz az, hogy a szívünk okosabb, mint az
eszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése